Portálunk folyamatos fejlesztés alatt áll, a használat során esetlegesen tapasztalt hibákért elnézést kérünk, és az erről szóló észrevételeket a fejlesztők ezúton is köszönik. (Az észrevételek a KAPCSOLAT menüpont alatt tehetők.)
Előadásainkra jegyek vásárolhatók:
A Társulat szakmai programja 2023/2024-es évadban:Tervezzük az állandó tréning és műhelymunka mellett továbbjátszani illetve turnéztatni az előző évadok sikerdarabjait – Diótörő, Bogármese, HABISZTI..., továbbá a két bemutatót – LGT Táncképek és Gulliver a törpék országában.- Októberben Gödöllőn, november 12-én a RaM ArT Színházban Bogármese előadásokkal kezdtük az évadot, majd 2023. november 28-ától Diótörő előadásainkkal folytattuk Budapesten és Gyulán.-2023. november 30-án volt a premierje a nagy sikerű, 15 éve nem játszott LGT Táncképek című darab felújításának, amely a legendás zenekar immár klasszikusnak számító dalait kelti életre. „Az LGT számokat úgy fűztük össze Presser Gáborral, hogy mese született belőle, Életünk meséje – táncban.” /Sárközi Gyula/A darab a tánc eszközével mutatja be korunkat: különböző emberi sorsokat, karaktereket.Az első felvonást Jurányi Patrick koreografálta, melynek alcíme: Ülök a járdán. Az LGT egyedülálló zenei stílusa ihlette a produkciót, mely a modern technika és helyenként a klasszikus balett eszközeivel az emberi kapcsolatokat, férfi-nő közti érzelmeket is megmutatja.A második felvonás alcíme: Miénk ez a cirkusz – koreográfusa Sárközi Gyula, aki Kovács Zsolttal és Kováts Gergely Csanáddal a táncstílusok széles spektrumát felvonultatva gondolta újra a tánclépéseket. A második rész formailag a showtánc és klasszikus táncelemek ötvözetéből áll. Sárközi Gyula Presser Gábor támogatásával a legismertebb LGT számokat úgy rendezte sorba, hogy mese szülessen belőle: életünk meséje. Az előadásban felhangzó dalok (a teljesség igénye nélkül): Miénk itt a tér; Engedj el; Szentimentális rakenroll; Miénk ez a cirkusz; Ilyen a boksz; Az ígéret földje; Nem adom fel; A csúnya fiúknak is van szíve; Gondolj rám; Mindenki.Programunk 2024. januártól-2024-ben lesz 80 éve, hogy a magyar zsidókat elhurcolták, illtve a Roma Holokauszt 80. évfordulója. “Habiszti – csak azért is élünk és táncolunk” című darabunk miközben lehetővé teszi nézőinek a kegyelettel megemlékezést, egyben tiltakozás a bármilyen formájú diszkrimináció és erőszak ellen. Figyelemmel kisérve a világban zajló eseményeket, nem szabad hagyni, hogy e szörnyűségek már csak adatokká váljanak a történelemkönyvekben. Ezért is szeretnénk folytatni Habiszti turnénkat Magyarországon, csökkentett jegyárral és direkt szervezéssel garantálva, hogy minél több, – elsősorban fiatal – nézőt érintsünk meg emocionálisan és részesítsünk a művészet érzékenyítő s egyben lelket gyógyító hatásában.Amennyiben lesz rá módunk – nagy sikerű brüsszeli előadásunk folytatásaként – szeretnénk külföldi meghívásoknak is elegettenni, s ezzel aktívan hozzájárulni a 80 éves évfordulóval kapcsolatos megemlékezésekhez és az országimázst építő, kiemelt művészeti értékekkel bíró előadó-művészeti programok nemzetközi térben való népszerűsítéséhez.2024. március 7-ére tűztük ki “Gulliver a törpék országában” című táncjátékunk felújításának bemutatóját, amely a kisebb gyermekek számára közvetíti a szeretet erejét, mint egyetlen lehetséges utat jövőnk építése érdekében.
A Társulat története 2019-ig
A Sárközi Gyula Társulat a KFKI Kamarabalett jogutódja. Korábban a KFKI Kamarabalett új produkcióit a KFKI Csoport szponzorálta, de mivel a névadó szponzor mint önálló cég megszűnt, – beolvadt egy nagyobb cégcsoportba –, együttesünk már nem kapott tovább szponzori támogatást, így az együttes neve megváltozott, az alapító művész nevét vette fel.
A Sárközi Gyula Társulat – akkor még KFKI Kamarabalett néven – 2001. november 19-én a Madách Színházban mutatta be első előadását „Mindenki – LGT Táncképek” címmel, amely igen nagy sikert aratott. A produkció iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozott, hogy a 2002-es Budapesti Tavaszi Fesztivál is műsorára tűzte.
2003-ban a KFKI Kamarabalett Shakespeare egyik tragédiáját, mutatta be, XXI. Macbeth címmel. A közismert dráma táncadaptációja merészen aktualizált, színházi eszköztárában eddig nem használt elemek is szerepeltek. Ilyen például a csatajelenetek „Mátrix” c. filmeket idéző repülése, amelyeket addig a néző csak a moziban láthatott.
A KFKI Kamarabalett 2004. március 31-én tartott új bemutatójával, a Tam-Tangó című produkcióval harmadik alkalommal vett részt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. 2005. november 14-én, a Magyar Állami Operaházban tartott hagyományos, Táncpaletta című magas színvonalú szakmai rendezvényen kiemelkedő szerepet kapott a darab. Harmadik felvonásként a KFKI Kamarabalett egyedüli szereplőként a Tam-Tangó részleteivel zárta a programot.
2006-ban a Tavaszi Fesztiválon a Bogármese című mesés tánc-show-t az azonos című könyvvel együtt, a Madách Musical Tánciskola növendékeinek közreműködésével mutatta be az együttes. Sárközi Gyula ötlete alapján írta meg a mesét Lázár Ervin és leánya, Zsófia. A mese a szeretetről, barátságról, megértésről szól. Egy igazi közös családi élmény, kisgyermekek és felnőttek egyaránt megtalálják a maguk gyönyörűségét. A Bogármesének 2010. november 08-án volt az ünnepi, 125. előadása.
2007-ben a Művészetek Palotája kérte fel a KFKI Kamarabalett alkotógárdáját egy újabb mesedarab színpadra állítására: Pán Péter – a megtalált fiúk.
2008-ban Jurányi Patrick koreográfiáját a Notre Dame-i Toronyőrt mutattuk be. 2009-ben két bemutatónk és egy TV premierünk is volt a Madách Musical Tánciskola Növendékeinek közremükődésével.
- 2009. április, a Nemzeti Táncszínházzal közös bemutató: Gulliver a Törpék Országában,
- 2009. december Diótörő a Művészetek Palotájával közös bemutató.
- 2009. december Bogármese vetítése a Duna Televízióban.
2010/11-es évadban felújítottuk a Pán Péter – a megtalált fiúk c. darabunkat Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban.
A 2011-es évad végén, illetve a 2011/12-es évadban lehetőséget kaptunk, hogy népszerű előadásainkat Budapest új látványszínházában a RaM Colosseumban adjuk elő.
2012. április 14-én tartottuk meg új, főleg a fiatalokat célzó darabunk bemutatóját „A Bulvár utca lakói” címmel a Madách Színház Stúdiószínpadán, 2012. 04. 21-én padig Salgótarjánban a JAMKK-ban.
A 2012/2013-as évad elején ősszel a Pán Péter – a megtalált fiúk c. előadással, ill. decemberben a Diótörővel (10 előadás) szerepeltünk a RaM Colosseumban. A 2012-es évet 5 Diótörő előadással zártuk Szekszárdon és Pécsen, ahol sportcsarnokokban teremtettünk színházi körülményeket, ezáltal több ezer gyermek karácsonyi hangulatához járulhattunk hozzá előadásainkkal.
2013-ban a RaM Colosseumban, Budapesti és vidéki nagyvárosokban sportcsarnokokban léptünk fel a Bogármesével és a Diótörővel összesen 59 előadással.
2014-ben főleg a Budapesten szerepeltünk, pl. a RaM Colosseumban, a Stefánia Kulturális Központban és a Mikulásgyárban. 2015-ben felújítottuk a „Pán Péter – a megtalált fiúk” c. előadásunkat, hatalmas sikerrel 31 db teltházas előadást tartottunk Budapesten a RaM Colosseumban. Ezen kívül szerepeltünk még a Stefánia Kulturális Központban ill.
2015. decemberében a pécsi és a dunaújvárosi sportcsarnokban a Bogármesével gazdagítottuk mintegy 5000 gyermek Mikulásünnepét.
2016-ban felújítottuk Gulliver a Törpék Országában c. táncjátékunkat, továbbá októbertől december elejéig 41 Bogármese előadást tartottunk a RaM Colosseumban.
2017.-ben az évek óta töretlen népszerűségnek örvendő Bogármese előadásaink mellett november-decemberben felújítottuk Diótörő című darabunkat, amelyből a RaM Colosseumban 20-at, Pécsen a Lauber Dezső Sportcsarnokban 3 előadást tartottunk.
2018-ban Bogármese előadásunk Érden 4 előadáson és a RaM Colosseumban 22 alkalommal volt látható.
2019. májusában Fonyódon volt látható. 2019. december 22-én a Diótörő előadásunk volt megtekinthető a József Attila Színházban.
Társulatunk állandó alkotói és munkatársi kapcsolatokat tart fenn, állandó társulati működés jellemzi. Önálló adminisztrációt, művészegyeztetést, PR-t működtet. A Sárközi Gyula Társulat az egyik olyan állandó játszási hellyel nem rendelkező társulat, amely ilyen magas előadásszámban tart egész estés, családi szórakozást biztosító tánc-előadásokat, amelyekkel hagyományainkhoz híven a szórakoztatás mellett a család, a barátság és elsősorban a szeretet, örökérvényű értékeit közvetíti nézőközönségének annak reményében, hogy az előadások végén lelkesen tapsoló ifjúságot nemsokára színházszerető felnőttként is viszontlátjuk majd.